HŰSÉG ÉS BECSÜLET

Hűség. Számomra annyit jelent, csak addig vagyok veled és mondom "szeretlek", amíg betöltöd a szívem. És amikor ez megváltozik, és más lép a helyedbe, és többé nem gondolok rád, vagy rád gondolnom kényszer és teher, nem mondom többé, hogy te vagy számomra az egyetlen.

Hűséges vagyok hozzád, hogy énem része vagy és én énedhez tartozom. A hűtlenség a másik megtagadása. Kiutasítása a szívünkből, az életünkből, miközben ő abban a hitben él, egyek vagyunk.

Ami máris a becsületet is feltételezi, jóllehet a becsület határai tágabbak. Itt nem feltétlenül tételezem fel két vagy több ember együvé tartozását.

Elvileg minden embernek kijár a becsület. Ami nem a rigid és külsődleges igazmondást jelenti. Talán azt, hogy a másikat nem használom. De hiszen erről már annyiszor beszéltünk.

A másik ember sohasem eszköz. Mindig öncél. Azért a szavaim és a cselekedeteim, de még a szándékaim és a gondolataim is őt helyezik mindenek elé.

És ha ez önnön létezésemet veszélyeztetné, akkor ezt hozom a tudomására. Hogy kettőnk kommunikációja, úgy tűnik, egyikünkre vagy mindkettőnkre nézve kártékony.

Nem rossz. Egészen olyan, mint ha bölcsesség volna. Pedig úgy ahogy van badarság.

A hűség szerelem. A becsület szeretet. És mindkettő mindent eltűr, mindent elfedez. Ha egy vagyok veled. Máskülönben csak színjáték. Semmivel nem jobb, mint filiszteusok, ha prédikálnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.