KANT EGY ISTEN

Tengelye és iránytűje az evolúciónak az ember, így véli Teilhard de Chardin, és a gondolat megkapó.

Ő azonban az Emberről beszél és nem rólam, rólad vagy Pistiről.

A megfelelő anyaggal társulva az energia talán valóban magasabb minőségi szintet eredményez. Na, igen. De ne feledd, a megfelelő anyaggal párosulva!

És már bocsánat, de akármilyen szarhoz te hiába adod hozzá Unamuno gondolatait, az nem csak hogy szar marad, de egyenesen kártékony szar, és még annál is szarabb.

És még egyszer elnézést a profanizmusért. De attól, hogy elvi szinten nem kizárt bizonyos magasabbrendű "minőségek" (egyáltalán mit jelent ez a szó???) kialakulása, mégis honnan a fenéből vesszük a bátorságot, hogy feltételezzük, éppen mi és a mi gondolataink azok a magasabbrendű izé?

Vagy mindössze a hitnek, a meggyőződésnek vagy a logikus következtetésnek vélt hiedelem az egyetlen, ami a "felszabadító" és "nemes" eszmék alapját biztosítja?

Akkor meg milyen alapon ítélkezünk eszmék fölött?

Egyszóval Kant egy isten!

Ha ő nem lenne, az emebriség tűzoltó sisakot viselne, hogy szét ne durranjon a pofája attól az önelégültségtől, amit nem restell evolúciónak nevezni!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.