RÖVID ÉS TANULSÁGOS BEJEGYZÉS SZERETŐKNEK SZERETŐKRŐL

Na, basszus, ettől féltem. Hogy bemutatlak a gyermekeimnek, aztán lelépsz.

Jó, talán az otthon, a kötelesség, tudomisén. Nem úgy, mint F., aki csak két gyermekemmel barátkozott össze, de úgy bánt velük, mintha szeretne. Te legalább mértéktartó vagy. De ha te is megcsalod őket, a gyűlöletem a sírig kísér. Nem magam miatt. Nem az erkölcsök miatt. Hanem mert kiszolgáltatott kölyköket bántasz. Vagyis nem is őket, hanem az anyjukat, aki történetesen én vagyok.

Most már elmondom. Kevés férfit gyűlölök. Egészen pontosan azt az egyet. Aki megszegte a törvényt, hogy nőt gyermekei előtt kurvának feltüntetni - nincs ennél nagyobb bűn. Mert hogy az apjukat elvesztették, a mai világban szinte már bevett. De hogy az anyjuk elevenen rohadjon meg a szemük láttára, és a szent asszonyból szajha legyen - azt nem engedheti meg senki.

Gyűlölöm őt tiszta szívemből. És ezért féltelek. Mert jobb lett volna neked, ha nem vagy, ha nem ismered meg őket. Ha két hétre kellettem, akkor végképp fölösleges. De ha maradsz, ha szeretsz, lassan megszoknak majd. Lassan megérzik, nem elvenni akarsz, hanem adni. Örömet nekem, aki öröm vagyok nekik, és neked vagyok és maradok örökre - mindened.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.