HALOTTAK KÉPE - FÉRFIAKRÓL

Férfiak. Akik nem hagynak békén. Akik szeretkeznek, vagy őrjöngve ordítanak. És néha annyira fáradt vagy. Már ahhoz sincs erőd, hogy vergődj. Csak reszketsz. És félsz. Hogy észreveszik, hogy élsz, és akkor, egészen biztos, addig kínoznak, amíg megszakadsz.

Akkor már inkább a szeretkezés. Annak mégis csak vége van. Egyszer. Jó esetben. Ha nem akar minden áron kielégülést. Ha nem akarja, hogy lázasan szorítsd, és remegj, és sírj, mint aki most született meg, mert az már nem megy. És közben vígasztal. Hogy ne csinálj semmit. Csak engedd magad. És közben gyűr és gyötör. Hogy, úgymond, jó legyen neked. Hát basszák meg az ilyen szeretkezést.

És akkor könyörögni kezdesz, hogy ne akarjon jót, mert neked az jó, ha a jó most, kivételesen, elmarad. És akkor megsértődik. És duzzogni kezd. Hogy nem vagy szenvedélyes. És biztosan más az, aki jó neked. És nem érti, hogy már csak egy a jó, ha fekhetsz a sötétben, hallgathatod a szuszogását, és nem kell mindenáron jól érezned magad. De addigra már gyűlöl. És árulónak nevez. És ökölbe szorítja a kezét, és rángatja a hajad, és ököllel üt, és ha sikoltani próbálsz, a kezével összeszorítja a torkodat, és fáj, és sose hittem, hogy ennyire fáj, ha nem kapsz levegőt. És aztán a csend. Végre ő is elcsöndesül. És szégyenkezik. Néha még azt is mondja, ez nem volt helyes. De te tehetsz róla. Ezt okvetlenül hozzáteszi.

És akkor jön a másik. Aki nem akar téged. És nem szeret. És bár szeretnél nő maradni, tulajdonképpen hálás vagy, amiért nem kíván. Így legalább odakuporodhatsz a falhoz, és sírhatsz. Hogy magad lehetsz. Valaki mellett, aki idegen. Aki nem érti, miért jó neked, hogy nem szeret. Hát ezért. Mert a tested sértetlen marad. Egy ideig. Mert előbb-utóbb ő is gyilkolni kezd. Hogy miért nem könyörögsz, hogy szeressen, hogy szeretkezzen veled. És szeretnél mindent, mindent elmondani. De a szavak elhagynak. És csak nézel és mosolyogsz, és ő egyre jobban utálkozik, míg végül elzavar. Akkor elindulsz. Hajnal van, és te tudod, nincs hová. Nincs férfi, aki ne szeretkezne, ne ordítana veled.

Olyan szeretőt szeretnék, aki önző. Aki, ha kedve tartja, jól érzi magát velem. És ha nincs kedve semmihez, megengedi, hogy odabújjak és nézzem. Egészen addig, amíg megkívánom. Vagy megkíván. Vagy máskor alszom el.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.